Valószínűleg az utóbbi idők negatív történései, és hogy nem tudok némely dolgon javítani, vagy a tehetetlenség, hogy nem rajtam múlik némelyik, szóval mindezek erősen flusztrálnak. Egy ideig próbálsz valamiképp rendet tenni, vagy segíteni, vagy megoldani, de amikor huzamosabb ideig falakba ütközöl, valahol akkora kudarcélmény, plussz egyszerűen elfogy a türelmed is. Én most valahol itt tartok, és ezekből így óriási veszekedések és viták vannak, és persze értelemszerűen már seggfej vagyok minden más emberrel szemben is, nemcsak az értintettekkel.
A szombatunkat egy szóval tudom jellemezni: totális katasztrófa. Bármit is szerettem volna családilag, az rosszul sült el, olyannyira, hogy estére bizony odakészítettem magamnak egy gintonicot... erősen kellett kapaszkodnom bele, hogy el tudjam fogadni, semmi sem lesz olyan, mint régen. Soha többet. Anyukámékból már elmúlt valami, és a gyerek is teljesen átalakult. Én meg ottvagyok valahol középen, és ragaszkodnék valamihez, ami jó volt az életünkben, és hiányzik. Nagyon hiányzik, és baromira nem megy ennek az elfogadása. (A gintonicot végül nem ittam meg csakmásnap, mert a gyereket megcsípte valami este, és ha el kellett volna vinni ügyeletre, nem árt, ha tudok vezetni.)
A hétvége időjárása amúgy ajándék volt, féligmeddig sikerült csak kihasználni, hisz a szombat benti munkával majd temetőjárással telt, tegnap mondjuk összehúztuk az avart végre, ami most szétázik - itt esik az eső - mert nem volt zsákom... plussz sétáltunk egy nagyot Zs-vel, eltekeregtünk a falu azon része felé, amerre nem nagyon szoktunk járni, és ami amúgy most épül, megnéztük az új házakat. Tiszta Szomszédok-feelingem volt valahogy, attól eltekintve, hogy itt családi házak és "csak" kétemeletes társasházak épülnek, mert a terep annyira meztelen, hogy ihaj. Itt még mire lesznek fák, fű, virágok... dehát mindenben ott a potenciál. De rengeteg idő.
1 megjegyzés:
Ahogy az idő múlik minden változik. Bennünk is, csak azt nem vesszük észre. :) A szüleid idősödnek, amortizálódnak. Mucus pedig már felnőtt és nem anyuci kicsi lánya, mint régen. Ezeket el kell fogadni, mert különben Te fogod magad rosszul érezni. Még akkor is el kell fogadni, ha nehéz. Örülj, hogy még Veled él, mert ennyi idősen, már nem szokott mindenki a Mama Hotelben lakni. :)
Megjegyzés küldése