Így kezdődik az emailies fiókom bejövő leveleinek legfelsője - ez egy ikeás levél amúgy. (A másik alatta: "Itt az ideje a változtatásnak, Krisztina") Nem törlöm ki, hagyom legfelül :D - mert mintha az életembe látna. Meg az otthoni dolgokba. Borrrzasztó helyzetek vannak otthon, és mindent ráfogok arra, hogy a gyerek miatt van, és ha majd elmegy, jól megcsinálom... vagy nem :D, de csak haladok egyszer...
Ezzel az augusztusi, utolsó nyári héttel nagyon tele van az összes törpöm - ami jó benne, hogy elmúlt - extrán loholtam A-ból B-be, aztán onnan C-be és még ki tudja, hova...
Egyébként reggel a kollégákkal közösen megállapítottuk, hogy ez a nagy fokú rohanás, a tolerancia minimalizálódása, a morcosság, a barátságtalanság, és összességében a mindezekből adódó flusztráltság az GY-S-M-megyében a legjellemzőbb. Bárhova megyünk az országban, mások az emberek. Oké, lehet azt mondani, hogy az ország egyik "leggazdagabb" megyéje, vagy hogy itt "jól élnek az emberek" - kérdés, mit értünk ezalatt. Jólétet, vagy jól létet? ugye, nem mindegy? Itt valahogy bekerülsz egy állandó mókuskerékbe, amit mindenki hajt, és ezt látod magad körül, és egyszerűen nem tudsz másként tenni te sem. Főnököm volt nyaralni Szegeden, és ő is mondta, hogy mennyire szembetűnő a különbség. Gyerek is ezt mondja a pécsi életet megtapasztalva. Szóval biztos van benne valami. Én nagyon unom.
Tegnap - és miközben a megnyitó zajlott, azon gondolkodtam, hogy milyen jól érzem én most ott magam, és hogy mennyire jó kapcsolatokat építeni (amiben ugye nem vagyok jó), de mégis, ennek révén álltam ott akkor - egy nemzetközi "kerítéstárlaton" voltam, voltunk a gyerekkel, egy szigetközi faluban (tudjátok, mi a kerítéstárlat? jó időben kint egy utcán teszik ki a portékáikat az árusok, és a kiállítók a kerítésre teszik fel a képeket stb. A kreatív táboros hölgy szervezte, így vihettük az ott készült alkotásokat (a Lajos így utazó ügynökké avanzsálta magát, avagy "Lajos, a közszereplő"), és fotókat is gondoltam megmutatni. Hát, a miénk csak amolyan fapadosra sikeredett, mer nyomtattam-lamináltam, így a színek sem voltak az igaziak, de majd legközelebb :). Tudom... hogy messze le vagyunk maradva a fotóegyesület képeitől, nadena... :), én örültem, mint majom a farkának, hogy tőlem is voltak kint képek, először! :). Sok-sok kiállító volt, a megnyitó tetszett, csak aztán rohanni kellett - ezt sajnálom, mert lehetett volna még tengeni-lengeni - a templom miatt (bár így sem értem ide, szóval felesleges volt, itt se voltam, ott se voltam rendesen... - na, ezeket a dolgokat kellene jól helyreraknom, tudatosan, hogy jól átgondolva tudjak jó döntéseket hozni, mégha csak ilyen kicsi dologban is, hogy felmérjem, mérlegeljem, hogyha valamit elengedek valami más kedvéért, mondjuk mikor melyikkel érek többet). Este visszamentem zárásra, akkor már nem voltak sokan, szóval én is csak leszedtem, az egyesület elnökével beszélgettem kicsit, aztán eljöttem. Annyira jó volt amúgy, egyre jobban élvezem, amikor nem saját, hanem egy más által szervezett rendezvényen vehetek részt! juhúúúú! :).
Képek:
2 megjegyzés:
Szép képek! Nem akarok belepofázni, de a vágó szemem azt mondaná, hogy a Távolból képnél a horizontot hozd egyenesbe és kicsit vágj le belőle felül. Nézd meg a különbséget. :)
Szeretem a képeidet! ♥
Megjegyzés küldése