...huh, nem is tudom..

 ... mikor volt utoljára ilyen hétköznapi éjszakám, amikor viszonylag időben elaludtam, és aztán normális időben, óracsörgés előtt, kialudva ébredtem magamtól. Na, ma ilyen volt. 

A vasárnapi morgás mellett azért volt némi jóság is a napban: merthát gyönyörűszép március 15-i tavaszi délutn volt aznap, és bár nem volt megint senki ( :( - ez egy kicsit elszomorított, de már kevésbé annyira, mint régebben), akinek lett volna ideje/kedve/energiája egy picit vagy nagyot kimozdulni, egyedül vágtam neki. Rövid tanakodás után bicajra ültem, és kerültem egyet, nem nagyot, csak itt a környéken. Át a három Lajtán, aztán  az utolsónál  a töltésen fel a határ felé, egészen addig, ahol gombászni szoktunk. Ahogy legurultam a hídról a töltésre, megcsapott valami nagyon finom virágillat. Akkor néztem, hogy itt, ahol ritkásabb volt az erdő széle, telistele volt lila foltokkal az erdőalja. Ahogy tekertem a bicajt, felhőkben vett körbe időnként ez a hihetetlenül finom illat, no meg a szín sem volt utolsó: ebben a gyönyörű, napsütéses, kékeges ,bárányfelhős napban az éledező, de még színtelen-barna erdőnél ez az élénk lila... meg sárga, ahol gólyahír is volt. Mire felértem a fahídig - ami a cél volt - jól megizzadtam, de közben az ellenszél meg hűvös volt, így felkaptam a kabátom, és jó dunsztban tekertem visszafelé. Még tettem egy kitérőt a malomig, ami viszont bosszantott, hogy sokan voltak. A malom minden helyinek és ideköltözőnek előbb-utóbb jó kimozdulási céplponttá válik, idáig eljönnek autóval, és itt sétálnak egyet. Nem tetszett. Hangosak voltak, idegenek voltak, és... ugyanez volt a tónál is hazafelé, ki lehetett volna írni, hogy betelt. Nem szeretem... gondolkodtam, hogyan alakult át minden - valszeg az is benne van, hogy rengeteg társasház van, lakásokkal, és akik ott laknak, ilyenkor nyakukba veszik a "világot", és mennek. Ész nélkül, mondjuk... Kicsit olyan érzésem volt, mint amikor a bányából kiszorultunk egyszercsak, "mi helyiek", a beköltözött szlovákok miatt. Akik úgy csináltak, mnintha "ők lettek volna ott előbb" - aztán miattuk vége is lett a bányai fürdéseknek. Szóval itt morogtam egy kicsit, de azért szerencsére ezek az emberek vannak annyira kényelmesek, hogy tovább nem nagyon mennek (messzebb itt a környéken, mármint), szóval így aztán majd mi megyünk másfelé, ha nyugit akarunk. Mondjuk ez sem megoldás :/.