... ami persze túlzás, csak gyerek elkezdett dolgozni (és csak remélni merem, hogy a jövő heti éjszakás hét után nem áll fel ismét, komolyan, lassan már könyörgünk neki anyuékkal, hogy egy hónapot legalább bírjon ki valahol, mert egy hét után nem lehet levonni teljes következtetést egy munkáról vagy munkahelyről - de ezekben a gyerekekben nem igazán van kitartás, tisztelet a kivételnek, és őszintén, szívből irigylem azt a szülőt, akinek a gyereke kitartó - szóval ha innen is lefalcol, tényleg agyoncsapom), és a héten korán keltünk, meg autócsereberék vannak, szóval borult a reggelem nekem is, dehát ez van. (És így is a kritikát kapod, tökmindegy, hogy igazából megint az egész család miatta és neki ugrál, változtat, segít.... na mindegy. Ezt is túléljük.)
Az időjárás lehetne már kicsit HOSSZABBAN jobb, itt állandóan fúj a szél, ettől még a napsütéses idő is hűvösebbnek érződik, szóval na. Tegnap végre kapirgáltam kicsit a kertben, ma beugrom valami magokért, aztán tényleg jó lenne eldönteni, mit hova. Nekiálltam kigazolni az epret, bah, az nekem olyan négy délután lesz egy-egy órát, az fix, mert annyira benőtte ez a lilavirágos futó valami, alig találom meg az epret, ráadásul már jó nagy darabra kinőtte magát az eper, tavalyhoz képest is nagyobb. Plussz még kaptam néhány tövet, azt is elültettem. Szeretjük az epret :).
Mióta nem dolgozom a közházban, és nem vezetek szigorú határidőnaplót, egyfolytában elfelejtem a programjaimat :D, borzasztó.
Más nincs, végrecsütörtök, a héten nem tudok home-olni, kicsit fáj, de ez van, inkább becsülettel megcsinálom a munkám bent, mint itthonról görcsöljek, hogy valami elmaradt, és itthonról nem tudom megcsinálni. Jó ez így.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése