... vagyis kettő, mert holnap kirándulok, de az is jó lesz :).
Úgy élvezem. Úgy kell. Még akkor is, ha a tegnapi napom nagy része anyuéknál telt, ott főztem, elmentem virágokért, jött a doki, átnéztük, hogy kell kicserélni anyu kötéseit, ebédeltünk, lefeküdtek, én kiatakarítottam, elpakoltam... aztán valamikor délután hazaestem....
Ittbent nem csináltam sokmindent, innkább kint matattam ebben a majd harminc fokban, elültettem a virágokat, amiket végre sikerült vennem, mert ilyen még nem volt, hogy húsvétra nem voltak cserepes virágaim itt meg ott - szóval végre került muskálti a tornácra, ez valahog megnyugtatta a lelkem :).
Volt egy nagyon kis helyes, szív alakú beton madáritatóm, amit a kis sziklakertemhez szoktam kitenni, de az idő megette, és eltört, már épp ki akartam dobni, de aztán gondoltam mást - és beaplikáltam féloldalasan a két széttört részt egy rézsútos kis ültetvénybe, ahova futó évelőt vettem pont tegnap, olyan szép, mert így látszik a mintája, és kis helyes lett.
Késő délután meg betekertem a városi majálisra, egyeztettem egy barátnőmmel és ott találkoztunk, ő meg a város másik feléből tekert oda. Kicsit körbesétáltunk a nyüzsiben, egy jót beszélgettünk, sétáltunk a vár körül, aztán még simán hazaértem világosban. Meglepően jól ment az idei év első "nagyobb" bicajozása, meglepődtem, mert baromi hamar letekertem a távot minden erőlködés nélkül - nem haltam bele, na :D - és viszonylag csak kicsit fáradtam el, nem annyira, mint gondoltam. Azért tartottam tőle, hogy esetleg hazafelé már nem fogom bírni, de simán. Reméelm, még vasárnap is el tudunk menni valamerre bicajozni.
Ma pedig kert és kert és kert és itthon a terv. Juhú! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése