Azért vannak jó dolgok is

 ... és akad, amikor pont a negatívnak érzett szituáció fordul át valami jóba, valami lelketsimogatóba. 

Ez a nyár egy fura nyár - a héten belépünk az augusztusba, és valójában a június közepi nagy meleg után igazi, többnapos nyár még nem volt, csak egy-egy napokra érezhette az ember azokat az igazi, bőrünket símogató langymeleget, ami átsüt a lehúnyt szemhéjon keresztül, ami az estét is átmelegíti annyira, hogy a tücsökciripeléses sötétben fedetlen vállal bámulhatod a selyemakácra felaggatott fényfüzérek apró csillogásait. 

Szóval a hétvége megint hűvösebb volt, de mégis akadtak benne olyan pillanatok, amikben megállt az idő. 

Az egyik ilyen a péntek esti, hirtelen ötlettől vezérelt bicajozás volt, amikor az osztrákoknál, a Lajta parton megálltunk pár korty vizet inni a magunkkal hozott palackokból, és este hét körül lassan kezdett éjszakára készülődni az élet - olyan hihetetlen csönd vett minket körül ott az erdő, folyó és a messzi szántóföldek találkozásánál, Magyarország, Ausztria és Szlovákia tájaival körülöttünk, hogy alig akartunk vagy tudtunk kiszakadni ebből a gyönyörű valóságból .

A másikat meg időközben jól elfelejtettem :D- és már augusztus is van. Sitty meg sutty.

Egyébként a következő cím : Mindig minden megoldódik, így vagy úgy. 

Kicsit lehiggadt mindenki, és a gázcső ma két óra alatt helyre lett hozva, kilenckor már itt sem voltak a szakik - rokonyok - és igazából még az engedélyeztetések vannak hátra, aztán perkálhatok... és ha minden jól megy, ősztől ezzel fűthetek. 

Közben a fenti sztorihoz hozzájött még egy, ami - valszeg az előzmények után - nekem már rendesen kiesett a tűréshatáromból, el is hajtottam az első szakit, és milyen jól tettem. Történt, hogy váltani akartunk szolgáltatót, eddig volt a két telóelőfizetésünk külön, meg egy másik szolgáltatótól kaptuk a netet és a tv-t. De elég sok gond volt mostanában ez utóbbival, másrészt meg most sikerült egy olyan csomagot összeállítani, ami jobban megéri. De ehhez megint szerelni kellett... az első szerelő kijött, elmondta, hogy akkor itt a tűzfalon keresztbe végighúz egy rondafekete vezetéket, aztán bevezeti a tulsó ablakba, bent idehuzalozik, meg odahuzalozik végigafalakon, és már meg is vagyunk. Ja, és persze fúr itt, meg fúr ott. Néztem rá, hogy mivaaaan...? erre mondja, hogy oké, van más megoldás is, nem fúrunk - csak egyet - lesz két jelerősítő, de az ennyi és ennyiért. Hát, az nekem már marhára nem érte meg, mert jelentősen drágította volna a csomagot, úgyhogy mondtam, hogy oké, most itt aztán nem lesz semmi. Beeszéltem az üzletkötővel, és lááám, lett egy másik csomag, nem fizetek többet, de normálisbb megoldással. Jött is a szerelő - egy másik - közben kiderült  a falfűtés is, és tádáááám, egyetlen pici, ablakkeretbe fúrt lyukacskával meg lehetett oldani a bekötést. Bent kb. fél méter zsínór látszik, aztán eltűnik a szekrény mögött, az internet pedig a két erősítővel fent is és lent is hasít, mint a fene.... (korábban a ház egyes részein nem lehetett normálisan használni). 

Összeségében a tapasztalat: ha ráhagysz mindent a szakikra, a - számukra - legegyszerűbb megoldással készítenek el mindent, tökmindegy, hogy hogyan is néz ki. Szóval megéri néha "nemengedni". Már számtalanszor jártam így, kicsit utáltak - de baszki, megcsinálták olyanra, amilyenre én mondtam először is (és amire kapásból rávágták, hogy neeem). 

A macska (ördög, sátánka, pokolfajzat, Jack Sparrow, haramia, martalóc) lassan leamortizálja a házat. Most, hogy itt írok, épp ártatlan pofával ül az ölembe, mert aludni akar, és igényli a cirógatást... igenis, Főni...:D