Mindig érdekes, amikor ugyanazt a dolgot teljesen másként látjuk, másként értelmezzük. Amikor hitetlenkedve látjuk-nézzük, ahogy ugyanazt a dolgot, ami szerintünk mondjuk rossz, vagy a mi meglátásunk szerint ijesztő, félelmetes, ellenérzést okoz - azt mások (mindenféle ember, a nagyon intelligens, tényleg tájékozott embertől a maga kis szűk világában élőkig) meg éljenzik. (És ez persze fordítva is igaz, mások meg minket nem értenek meg. Mondhatnám, hogy ettől jó meg színes a világ - és tényleg - csak mikor válik ez mondjuk veszélyessé?)
Nem tudom pontosan megfogalmazni, mitől ráz ki a hideg, ahányszor macskajancsi újabb és újabb ámokfutásával találom szembe magam, és gondolkodtam, hogy mi a jó büdös franc a "titka" az egésznek, aztán gyorsan beírtam a következő kérdést a mesterséges intelligenciának.
(Nekem túl sok a hasonlóság, de majd meglátjuk. Amúgy meg azt gondolom, egyenlőre fél Európa rajtunk röhög, mármint ezen az Abszolút filmszínházom, ami itt éppen folyik. Akkkkkora tragikomédia, hogy az bődületes. )
Na, de ittvan az "eszmefuttatás", ami szerintem a 2. ponttól tűpontos (de tételezzük fel, hogy az elmúlt 16 év szar volt - nem volt szar amúgy, nekem nem volt görcs a gyomromban, ellenben most van - és nézzük akár ennek fényében) :
Hitler és a manipuláció –
hogyan tudott ennyi embert maga mellé állítani?
1. Történelmi háttér: a talaj elő volt készítve
Hitler
felemelkedése nem a semmiből jött. A német társadalom 1918–1933 között súlyos
válságokat élt át:
- gazdasági összeomlás (hiperinfláció,
majd a nagy gazdasági világválság),
- politikai instabilitás és utcai
erőszak,
- a versailles-i béke miatti
nemzeti megaláztatás,
- tömeges munkanélküliség és
jövőtlenség.
Egy ilyen
helyzetben az emberek sokkal fogékonyabbak a radikális, egyszerű, érzelmi
üzenetekre.
2. A propaganda gépezete: Goebbels és a modern
tömeglélektan
A náci
propaganda a kor legmodernebb pszichológiai módszereit használta:
- egyszerű, sokszor ismételt
üzenetek,
- ellenségkép gyártása (zsidók,
kommunisták, „árulók”),
- érzelmi túlfűtés: félelem +
remény kombinációja,
- monumentális tömegrendezvények
és látványosságok,
- a média teljes kontrollja
(rádió, film, plakátok, újságok).
A propaganda
célja nem a tájékoztatás, hanem az érzelmi kondicionálás volt.
3. Pszichológiai technikák, amelyek működtek
A náci
manipuláció több, ma is ismert lélektani mechanizmust használt:
- bűnbakképzés: egyszerű magyarázat a
bajokra,
- egyszerű megoldások bonyolult
problémákra,
- közösségi identitás erősítése („mi, németek”),
- a karizmatikus vezető mítosza,
- félelemkeltés („ha nem minket választotok,
káosz lesz”),
- folyamatos ismétlés, ami igazságérzetet kelt.
4. A demokrácia lebontása lépésről lépésre
Hitler nem
úgy került hatalomra, hogy mindenki náci lett volna. A folyamat fokozatos volt:
- választási erősödés (de nem
többség),
- koalíciós manipulációk,
- kancellári kinevezés (1933),
- a Reichstag felgyújtása →
rendkívüli állapot,
- az ellenzék elhallgattatása,
- teljhatalom megszerzése
(Felruházási törvény),
- totális diktatúra kiépítése.
Sokan csak
akkor döbbentek rá, mi történik, amikor már késő volt.
5. Miért hittek neki ennyien?
Mert azt
ígérte, amit hallani akartak:
- munkát,
- rendet,
- nemzeti büszkeséget,
- stabilitást,
- egyszerű magyarázatot a
bajokra,
- egy „erős vezetőt”.
A propaganda
pedig nem hagyott alternatívát: aki nem értett egyet, azt megfélemlítették vagy
eltávolították.
Összegzés
Hitler
manipulációja azért működött, mert:
- válsághelyzetben volt a
társadalom,
- modern tömeglélektani
technikákat használtak,
- a propaganda totális volt,
- a félelem és a remény egyszerre
hatott,
- a rendszer fokozatosan zárta be
a szabadság réseit.
Ez a
kombináció bármely társadalmat sebezhetővé tehet – ezért fontos megérteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése